Csendes pihenő

Megebédeltünk, s ezzel újabb balkáni specialitáson estünk túl. Román savanyú csorbát kaptunk, ami egy kellemes savanykás zöldségleves volt, de nagyon messze állt az erdélyi csorbától. Utána egy zöldséges ragus sült oldalast, ami meglepően ízletes volt, és úgy láttuk, hogy a gyerekek is szívesen ették. Nem is volt még ilyen táborunk, ahol ennyire jól ettek volna a gyerekek, és ennyire jól alkalmazkodtak volna a változó körülményekhez. Aranyosak, szófogadóak, nem nyafognak, nem elégedetlenkednek, nagyon helyesek és tisztelettudóak.
Az ebédhez megint kaptunk Capy narancslevet és ásványvizet. A desszert pedig egy nagyon finom töltött kalács volt, kókuszreszelékkel megszórva. Íme: